A lág báómer az ómerszámlálás harmincharmadik napja.A gyász napjai: Az ómerszámlálás idején pestis pusztított Akiba (Akiva) rabbi tanítványai között. A járvány huszonnégyezer áldozatára a pészah és sávuót közötti gyásszal emlékeznek. Ilyenkor nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos a tánc és a zene. A gyász lág báómerkor, az ómerszámlálás harmincharmadik napján szünetel. Az egyes zsidó irányzatok eltérő harminchárom napot jelölnek meg a gyász idejének, mert a bölcsek különböző időpontokat állapítottak meg. Az örömünnep: Ezen a napon szünetelt a járvány, ezért ünnepet tartanak. Ezen a napon nincs gyász az ómerszámlálás időszakában. A római birodalom elleni Bar Kochba-felkelés is okot ad a zsidóságnak az ünnepre, ennek a felkelésnek a vezetője volt rabbi Akiba. Ebből a szemszögből nézve logikusnak tűnik az örömtüzek gyújtása, mivel az ókorban a háborúkban gyakran használtak jelzőtüzeket. Ezen a napon emlékeznek a híres Rabbi Simon bár Jocháj halálára is, aki a Kabbala egyik legfontosabb műve, a Zóhár (זֹהַר‎‎, Ragyogás) szerzőjeként ismert. Halála azonban nem szomorúságra ad okot az ő esetében, hiszen a zsidóság szerint halálával Istenhez került. Szokások: Lág báómerkor az ómerszámlálás gyászos napjait a tánc és az ének váltja fel. A családok kirándulni mennek és jól érzik magukat. A tanulók tanáraikkal a mezőkre mennek különböző játékokat játszani. A Lág báómer a modern Izraelben iskolaszünet. A gyerekek szüleikkel kis máglyákat raknak a városok nyílt területein és ezek fénye bevilágítja az egész országot. Az egyetemek és kollégiumok ilyenkor diáknapot tartanak. Házasságok százait kötik lág báómerkor és ez ünnepi, vidám hangulatot kölcsönöz a napnak. A mai magyar zsidóság így fogalmazza meg a nap lényegét: „ez a nap a felebaráti szeretet, a kabbala és a szabadtéri ünneplés napja.”

Forrás:Wikipédia