Vajdasági Múzeum

A Vajdasági Múzeum azokat a hagyományokat őrzi, amelyeknek kezdete a tekintélyes tudományos és művelődési intézményhez, a Szerb Maticához kapcsolódnak, amely még 1847. október 14-én megalapította a múzeum elődjét, a Szerb Nemzeti Gyűjteményt (Múzeum). Az alapító kívánsága az volt, hogy „a Múzeum tükörképe legyen az ezen a vidéken élő népeknek és nemzetiségeknek”.Fejlődési útján fontos szerepet játszott az 1933-ban megalapított Szerb Matica Múzeuma, amely a muzeológusok többéves munkájának eredményeként jött létre, és amely 1947. május 30-án vált Vajdasági Múzeummá. A többrétegű gyűjtemény 1974-ben kapott megfelelő helyiséget, amikor az 1896-ban épült, Vágner Gyula által tervezett bírósági épületbe költözött át. A Vajdasági Múzeum 1992-től a Vajdasági Történeti Múzeummal egy egységes intézménybe olvadt Vajdasági Múzeum néven, amely napjainkban több mint 500 000 kiállítási tárggyal rendelkezik. A múzeum támogatásával bontakozott ki később több műemlék- és természetvédő intézmény: a Munkásosztály Forradalmi Múzeuma, az Újvidéki Városi Múzeum, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet, a Vajdasági Szíházmúzeum és a Mezőgazdasági Múzeum. A Vajdasági Múzeum 1992. május 20-án egyesült a Vajdasági Történelmi Múzeummal, és azóta Vajdasági Múzeumként működik.A múzeum állandó tárlata Vajdaság bemutatása az őskortól a XX. századig, a terület múltjáról és az itt élő emberek civilizációs vívmányairól tanúskodik nyolcezer év folyamán. A 3000 m² területen 6000 reprezentatív régészeti, általános történeti, művészettörténeti és néprajzi kiállítási tárgy tekinthető meg.

Cím: 
Fénykép: 
Megnevezés: 
Kokorev emigráns portréja
magyar
Leírás: 
Kokorev emigráns portré - ismeretlen szerzőtöl. Ez a mualkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzok és vezeto kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijevic.
Történet: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.
Szerzői jog: 
Muzej Vojvodine
Tartalom: 
Ognjen Vukmirović
Technika: 
Kulturális műalkotás típusa: 
Digitális dokumentum formátuma: 
Fénykép: 
Műalkotás éve: 
1930
Eredeti név: 
Portret emigranta Kokoreva
Közsség: 
Újvidék
Régió: 
Vojvodina (Vajdaság)
Ország: 
Szerbia
Intézmény: 
Időszak: 
Megnevezés: 
Hrisant Zenkevic portréja
magyar
Leírás: 
Ez a mualkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzok és vezeto kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijevic.
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Történet: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Feljegyzések létrehozás dátuma : 
hétfő, szeptember 22, 2014
Tartalom: 
Огњен Вукмировић
Kulturális műalkotás típusa: 
Digitális dokumentum formátuma: 
Fénykép: 
Eredeti név: 
Портрет Хрисанта Зенкевича
Közsség: 
Újvidék
Régió: 
Vojvodina (Vajdaság)
Ország: 
Szerbia
Intézmény: 
Időszak: 
Megnevezés: 
Laza Nančić Portréja
magyar
Leírás: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević.
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Történet: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része, szerzők Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević - vezető kurátorok. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.
Szerzői jog: 
Vajdasági múzeum
Tartalom: 
Огњен Вукмировић
Kulturális műalkotás típusa: 
Digitális dokumentum formátuma: 
Fénykép: 
Eredeti név: 
Портрет Лазе Нанчића
Közsség: 
Újvidék
Régió: 
Vojvodina (Vajdaság)
Ország: 
Szerbia
Intézmény: 
Időszak: 
Megnevezés: 
Parasztasszony portréja
magyar
Leírás: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević.
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Történet: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Tartalom: 
Огњен Вукмировић
Kulturális műalkotás típusa: 
Digitális dokumentum formátuma: 
Fénykép: 
Műalkotás éve: 
1879
Eredeti név: 
Портрет сељанке
Közsség: 
Novi Sad
Régió: 
Vojvodina
Ország: 
Szerbia
Intézmény: 
Időszak: 
Megnevezés: 
Unoka portréja
magyar
Leírás: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević.
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Történet: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Kulturális műalkotás típusa: 
Digitális dokumentum formátuma: 
Fénykép: 
Eredeti név: 
Портрет унуке
Közsség: 
Újvidék
Régió: 
Vojvodina (Vajdaság)
Ország: 
Szerbia
Intézmény: 
Időszak: 
Megnevezés: 
Unoka portréja 1
magyar
Leírás: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević.
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Történet: 
Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.
Szerzői jog: 
Vajdasági múzeum
Kulturális műalkotás típusa: 
Digitális dokumentum formátuma: 
Fénykép: 
Eredeti név: 
Портрет унука 1
Közsség: 
Újvidék
Régió: 
Vojvodina (Vajdaság)
Ország: 
Szerbia
Intézmény: 
Időszak: 
Megnevezés: 
Folyóirat Újvidék
Leírás: 
Főszerkesztője Dušan Čamprag. Folyóirat "Újvidék" kulturális, oktatási és gazdasági áttekintés a Duna Bánságban.
Кulturális műalkotás származási helye: 
Újvidék
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Nyomtatás: 
Nyomda Dušan Čamprag és Barát, Újvidék, Kralja Petra utca 3, az udvarban.
Nyomtatás helye: 
Újvidék
Kiadás dátuma: 
06.01.1930.
A kulturális műalkotás nyelv típusa: 
Szláv
Anyag: 
Papír
Kulturális műalkotás típusa: 
Lap
Digitális dokumentum formátuma: 
Kép
Műalkotás éve: 
1930
Intézmény: 
Időszak: 
Nyomda és kiadó
Eredeti név: 
Časopis Novi Sad
Megnevezés: 
Folyóirat Újvidék
Leírás: 
Főszerkesztője Dušan Čamprag. Folyóirat "Újvidék" kulturális, oktatási és gazdasági áttekintés a Duna Bánságban.
Кulturális műalkotás származási helye: 
Újvidék
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Nyomtatás: 
Nyomda Dušan Čamprag és Barát, Újvidék, Kralja Petra utca 3, az udvarban.
Nyomtatás helye: 
Újvidék
Kiadás dátuma: 
07.01.1932.
A kulturális műalkotás nyelv típusa: 
Szláv
Anyag: 
Papír
Kulturális műalkotás típusa: 
Lap
Digitális dokumentum formátuma: 
Kép
Műalkotás éve: 
1932
Intézmény: 
Időszak: 
Nyomda és kiadó
Eredeti név: 
Časopis Novi Sad
Megnevezés: 
Folyóirat Újvidék 1936
Leírás: 
Főszerkesztője Dušan Čamprag. Folyóirat "Újvidék" kulturális, oktatási és gazdasági áttekintés a Duna Bánságban.
Кulturális műalkotás származási helye: 
Újvidék
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Nyomtatás: 
Nyomda Dušan Čamprag és Barát, Újvidék, Kralja Petra utca 3, az udvarban.
Nyomtatás helye: 
Újvidék
Kiadás dátuma: 
07.01.1936.
A kulturális műalkotás nyelv típusa: 
Szláv
Anyag: 
Papír
Kulturális műalkotás típusa: 
Lap
Digitális dokumentum formátuma: 
Kép
Műalkotás éve: 
1936
Intézmény: 
Időszak: 
Nyomda és kiadó
Eredeti név: 
Časopis Novi Sad 1936
Megnevezés: 
Folyóirat Újvidék 1925
Leírás: 
Főszerkesztője Dušan Čamprag. Folyóirat "Újvidék" kulturális, oktatási és gazdasági áttekintés a Duna Bánságban.
Кulturális műalkotás származási helye: 
Újvidék
Кulturális műalkotás származási országа: 
Szerbia
Szerzői jog: 
Vajdasági Múzeum
Nyomtatás: 
Nyomda Dušan Čamprag és Barát, Újvidék, Kralja Petra utca 3, az udvarban.
Nyomtatás helye: 
Újvidék
Kiadás dátuma: 
02.05.1925.
A kulturális műalkotás nyelv típusa: 
Szláv
Anyag: 
Papír
Kulturális műalkotás típusa: 
Lap
Digitális dokumentum formátuma: 
Kép
Műalkotás éve: 
1925
Intézmény: 
Időszak: 
Nyomda és kiadó
Eredeti név: 
Časopis Novi Sad 1925

Oldalak

Feliratkozás RSS - Vajdasági  Múzeum csatornájára